Latin-Amerikában az oktatás nem csökkenti a jövedelmi egyenlőtlenségeket
2017. október 04. 21:09
A közvélekedés ellenére az oktatás nem mindig csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket. A Világbank fiatal kutatóknak szóló blogversenyének győztese, Joaquín Muñoz megmutatja, hogy Latin-Amerikában éppen ez a helyzet.
2017. október 04. 21:09
p
0
0
9
Mentés
Az oktatás a modern elméletek szerint a gazdasági felzárkózás és a szegénység csökkentésének elsődleges útja, sokszor pedig nemzetközi emberi jogként is hivatkoznak rá.
Latin-Amerikában és a Karibi-térségben nemzetközi összevetésben is rendkívüli egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Éppen ezért az itteni kormányok jelentős forrásokat fordítanak oktatási programokra annak érdekében, hogy egyenlő esélyeket teremtsenek a gyermekek számára. 1990 és 2010 között az alapfokú iskolában beiratkozottak aránya 89,9 százalékról 94,2 százalékra nőtt, míg az írástudók aránya 87,5-ről 92,6 százalékra emelkedett. Az adatok alapján a folyamatok kedvezőnek tűnnek.
Muñoz szerint azonban ez csak a látszat. Annak ellenére, hogy a fiatalok egyre hosszabb ideig tanulnak, az oktatással megszerzett tudás hozamát nem mindenki arathatja le egyenlő mértékben. Ha a régió népességét kettéosztjuk jövedelmük nagysága szerint, akkor azt látjuk, hogy a felső 60 százalék jobban járt az oktatással. Az ő egy főre jutó napi mediánjövedelmük nagyobb mértékben nőtt, mint az alsó 40 százaléké.
Ez megerősíti a korábbi kutatások eredményét, miszerint az oktatás jövedelmi hozamai eltérnek a különböző társadalmi csoportokban. Az ábra vízszintes tengelyén az látható, hogy a legalább 18 évesek iskolaéveinek száma miként változott 2004 és 2014 között. A kékkel jelölt, jövedelem szerinti alsó negyven százalék és a sárgával jelölt, jövedelem szerinti felső 60 százalék is „jobbra" haladt a tíz év alatt, azaz szinte mindenki hosszabb ideig tanul 2014-ben, mint 2004-ben. A különbség a szegényebbek és a gazdagabbak között az, hogy milyen mértékben haladtak „felfelé" az alábbi ábrán, azaz mennyivel nőtt a jövedelmük.
Az iskolákban töltött évek növekedéséből a már egyébként is jobb vagyoni helyzetű felső hatvan százalék tudott igazán előnyt kovácsolni, a latin-amerikai kormányok minden oktatáspolitikai igyekezete ellenére.
***
Ne maradjon le a legfontosabb gazdasági vitákról és legfrissebb elemzéseinkről! Kedvelje a Makronóm Facebook-oldalát ide kattintva!
Vajon mennyire veri át a híveit az, aki Angliában gúnyolódva hanyatlónyugatozik, azt sugallva, hogy ott minden rendben – Magyarország ellenben mindjárt összeomlik? Francesca Rivafinoli írása.
Eddig őt tartották a demokraták legesélyesebb 2028-as jelöltjének.
p
1
0
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 9 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2017. december 02. 20:19
Tehát mindenkinek nőtt a jövedelme.
Ha a felső osztály hatvan százalékból áll, akkor az igencsak kiegyensúlyozott társadalomszerkezetet jelent; elég valószínű, hogy nem ez a helyzet, kicsi a középosztály, tehát nem tudom, hogy kell értelmezni a felső 60%-ot.
Magyarországon sem szünteti meg az egyenlőtlenségeket. Pl. a cigány gyerekeket nem veszik fel egyházi iskolákba. De a csóró magyarokat sem, ott ahol van állami iskola is. Csak mutatóba. Egy-két területi okok miatt létező kivétel akad.